A TÁMADÁSRA RENDSZERES GYÚRÁSSAL KÉSZÜLJÜNK FÖL
A küzdősportok passzív művelőjeként, én se értek egyet a szimpla támadással. A támadással legfeljebb annyit lehet elérni, hogy fölbőszítjük az ellenfelet. Küzdősportoknál maradva azt mondanám, hogy: A legjobb védekezés a jókor és bölcsen alkalmazott, letaglózó ütés. Ha megtámadtak. Persze ehhez rengeteget kell ám gyúrni!
Ne támadjunk? Akkor hogyan védekezzünk méheink kórokozóival szemben?
Jól tudjuk, hogy szervezetünk, a méhek szervezete, a méhcsalád, a kaptár, a méz, mind, mind a kórokozók természetes élőhelye. Állandó harc van a szervezetünk, a méhek, a méhcsaládok valamint a kórokozók és a paraziták között.
Normális esetben egyensúly van: sikerül visszaszorítani a kórokozást.
De előfordul, hogy valami miatt a kórokozók mégis érvényre tudnak jutni. A kórokozókat segítik különböző külső hatások. Pl.: kevés és nem megfelelő összetételű táplálék, stressz tényezők, rossz időjárás. nagy hideg, nagy meleg, sok vagy kevés eső, környezetszennyezés, járványban nagy számban megjelenő kórokozók.
Ekkor azt mondjuk, hogy egy tünetmentes fertőzés megjelenik betegségként.
És ha nem váltunk tudati szintet?
Megfigyeltük, hogy a baktériumok és a gombák a biztosabb élelemért, a nagyobb élettérért élethalál harcot vívnak egymással. Fel is ismertük a baktériumok és gombák – legjellemzőbben a talajlakó baktériumok és a penészgombák - támadó fegyvereit: ezekből készítjük az antibiotikumokat. A baktériumok és gombák szintjére lesüllyedve még turbózzuk is ezeket a támadó fegyvereket. Sőt kitaláltuk saját támadó fegyvereinket: ezek a kémiai antibiotikumok, a kemoterapeutikumok.
Ha nem váltunk tudati szintet, mit teszünk, ha egy baktérium vagy gomba kórokozóként megtámad bennünket vagy méheinket? Elfeledkezve Einstein – amúgy nem vitatott – igazáról, a baktériumok, gombák szintjén visszatámadunk, antibiotikummal. A támadás csak felbőszíti a kórokozót, rezisztenssé válik, és szépen kitér a támadás elől. Utána már szabad előtte az út. Reménykeltő, hogy méhészeink egyre nagyobb számban elítélik a mikroorganizmusok egymás ellen alkalmazott támadófegyvereinek, az antibiotikumoknak az alkalmazását. Már nemcsak a betegségek megelőzésére nem alkalmazzák, de a megjelent betegség gyógyítására se. Mert tudják, hogy a kórokozók nagyon gyorsan ki tudnak térni a támadás elől. Kár lenne magunkra szabadítani támadással azokat!
Akkor most mi a teendő? A gyúrás!
Nem könnyű válaszolni. A feladat se könnyű, de nagyon egyszerű. A kórokozók elleni védekezés ne legyen kampányfeladat, amit a kórokozók vezényelnek, hanem legyen a rendszeres, gondoskodó méhészkedés része. Persze időről időre más és más az aktuális, időszerű tennivaló. De azok végrehajtása nem kampány, hanem rendszeres tevékenység.
A rendszeres tevékenység egyúttal gyúrás is: ha támadás van, ne legyen akadálya védekezésül a letaglózó ütésnek.
Messzemenően egyet tudok érteni tudós és bölcs szakembereinknek azzal az álláspontjával, amely szerint a gondos méhészeti technológia biztosítja méheinknek azt a gyúrást, amely felkészíti a méheket és méhcsaládokat a kórokozók ellen.
Nincs ingyen konyha!
Persze a védekezésünknek ára van, a harchoz muníció kell: szervezetünknek is, a méheknek is, a méhcsaládoknak is felkészültnek, alkalmasnak kell lenniük a kórokozók leküzdésére. Helyes táplálkozással optimálisan működő immunrendszerrel vehetjük fel a küzdelmet sikeresen a kórokozókkal. És rendszeresen segítségül hívhatunk szövetségeseket is!
De hiszen napjainkban éppen ezt a gyúrást csináljuk: méheinket a beteleléshez felkészítő serkentő etetéssel.
Tudjuk, hogy csak az idén jól betelelt méhcsalád biztosít jövő évben jó eredményt. A júliusban – jó anya mellett - elkezdődött gondos felkészítés fontos következménye a jó korösszetételű és mennyiségű népesség.
Az átteleléshez természetesen szükség van egészséges – nem diétás! – élelemre.
Az egészséges élelem
Itt is hangsúlyozzuk, hogy egészséges természeti környezetben minden növényi anyag rendelkezésére állt a méheknek egészséges fejlődésük, életműködésük, kórokozókkal szembeni küzdelmük sikere érdekében.
„Nincs mindenkinek jó júliusi méhlegelője. Az esztendők sem egyformán kedveznek a méztermésnek, ezért hát serkentenünk, etetnünk kell családjainkat. A tarlókon fehér tisztesfű helyett fekete égési foltokat láthatunk. A korszerű (korszerű? – SM) gazdálkodás kiirtotta a régi, mézes gyomokat is. Tavasztól nekünk dolgoznak méheink, ne legyünk hát szűkmarkúak, ha a cukros-zsákba kell már nyúlnunk. (Zsidei Barnabás: A méhészkedés 12 hónapja, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1990, 126/180. p.)
Márpedig a cukros-zsákban nincsenek benne azoknak a növényeknek azok az áldásai, amelyektől „a korszerű gazdálkodás” megfosztotta a méheket, méhészeket.
Az 1950-es évekből még olyan emlékeim vannak, hogy édesapám 100 km-nél is többet vándorolt a jó tisztesfű legelő kedvéért.
Méhész szakirodalomban azzal még nem találkoztam, hogy felhívták volna a figyelmet arra, hogy a tisztesfű ugyanabból a „jó családból származó növény”, mint a mézfű vagy citromfű, a kakukkfű, a levendula, a szurokfű. Igen, a maga nagyon jó zamatú méze mellett erősen baktérium- és gombaölő hatású illóolajával. Nem ismerem a statisztikákat, de nem lepődnék meg, ha a tisztesfű méhlegelő csökkenésével párhuzamosan nőne az áttelelő családok kórokozó fenyegetettsége.
Az ilyen és hasonló virágok hiánya miatt javasoljuk napjaink serkentő etetéséhez készült cukorszirupba az APIDIÁR® adagolását.
Megbeszéltük már, hogy az APIDIÁR® hatóanyaga a tavasztól őszig nyíló virágokat képviselő, az emésztést és az immunrendszer optimális működését támogató, a kórokozók esélyeit csökkentő illóolaj kompozíció.
És az APIDIÁR® nem antibiotikum?
Szóval a kérdés az, hogy az APIDIÁR® nem bőszíti föl a kórokozókat? Az APIDIÁR® nem váltja ki a kórokozók rezisztenssé válását?
Nem! Nem? Miért? Mert az APIDIÁR® nem támadófegyver! A kórokozók rezisztenciával a támadásra válaszolnak!
Az APIDIÁR® hatóanyaga a növények védekező eszköze!
Az illóolajok a növényvilágban általánosan elterjedtek. Illóolajoknak köszönhető a virágok kellemes illata, a fűszerek aromája és illata.
Vannak úgynevezett illóolajos növénycsaládok, amelyek legtöbb fajában tetemes mennyiségű illóolaj található (ajakosok, liliomfélék, fészkesvirágúak családja). Az illóolajok a növények különféle szerveiben, sajátos kiválasztó szövetekben halmozódhatnak fel.
Vannak úgynevezett illóolajos növénycsaládok, amelyek legtöbb fajában tetemes mennyiségű illóolaj található (ajakosok, liliomfélék, fészkesvirágúak családja). Az illóolajok a növények különféle szerveiben, sajátos kiválasztó szövetekben halmozódhatnak fel.
Az illóolajok a mirigysejtekből, a sejtek közötti üregekből, az olajraktárakból és a mirigyszőrökből párolognak el: kellemes illatukat árasztva.
Ezek az illóolajok nem támadják meg a kórokozókat, de ha a kórokozók – a figyelmeztető illat ellenére – támadásba lendülnének, akkor a növény védekezni kezd, és bizony előjön a letaglózó ütés: az illóolajok parazitariasztó, baktérium- és gombaölő hatása.
Tehát ahogy már hangsúlyoztuk, az APIDIÁR® hatóanyaga a növények védekező eszköze!
A támadó kórokozó erre a védekező hatásra nem változik meg, nem alakít ki rezisztenciát. Ezt az illatot évmilliók óta ismeri, és génjeiben felhalmozott tapasztalata szerint elegendő, hogy amikor érzékeli, visszavonulót fúj, leállítja a támadást. A védelem jól vizsgázott.
Ezért APIDIÁR®!
Az APIDIÁR® összetevői márciustól októberig nyíló virágokat képviselnek.
Sajnos, méheink ezeket nem találják már meg napjainkban a nyárvégi, koraöszi méhlegelőkön.
Pedig ezekről a gyógynövényekről írtuk, hogy: az évezredes gyógyítási tapasztalat szerint kettős hatásuk van
- egyrészt fűszerhatásukkal javítják a méhek szervezetének működését, az emésztést, segítik a táplálék-komponensek hasznosulását, támogatják az immunrendszer működését;
- másrészt mikrobaölő anyagként segítik a szerre érzékeny, fertőzést okozó mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok, mikroparaziták - és egyéb élősködők fertőző hatásának megelőzését és kezelését.
Nem lepődhetünk meg azon, hogy a méheknek is segítenek, hogy meg tudják védeni saját egészségüket.
S ha az egyes növényfajok teljesen eltűnnek környezetünkből, mások mennyisége jelentősen csökken, akkor a gondoskodó méhészek pont ezeket a növényeket képviselő APIDIÁR® készítményekhez nyúlhatnak, hogy pótolják a hiányt!
A beteleléshez az APIDIÁR® Black oldatot alkalmazzák szívesen a méhészek a nosema-kór kórokozók áttelelési esélyinek csökkentésére, de augusztus 10-ig tartó 15%-os akciónk kiterjed az APIDIÁR® AQUA Garlic oldat, az APIDIÁR® PLUSZ oldat és az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat készítményre is.
Önnek és méheinek is jó munkát és jó egészséget kíván:
