2012. július 1., vasárnap

A VÍZ AZ ÉLET!

Már a régi görögök és rómaiak is

A régi görögöknél már nagy becsben voltak a méhek. A görög őslakosság hite szerint ugyanaz az Aristaeus isten vigyázott a méhekre, mint a görögök számára annyira fontos nyájakra és vadakra.

Aristaeus 

 A víz a földi élőlények szervezetének fontos építőköve. A vízfogyasztás a földi élőlények egyik legfontosabb szükséglete. Évszázadunknak az energiahordozóknál fontosabb stratégiai anyaga lesz a víz, mert egészséges víz nélkül nincs egészséges élet. Őrösi Pál Zoltán a legegyszerűbb népszerűsítő könyvétől a legkomolyabb szakkönyveiig, mindegyikében hangsúlyozza a víz fontosságát a méhek életében: „Az ember és méhek testének nagy része víz. A méhek vízigénye nagy.”

Sümegi Gergely plakátja

És valóban mondhatjuk, hogy már a régi rómaiak is – ahogy Milhoffer Sándor elemzéséből (Régi Róma méhészete, 1904) látjuk - nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy méhészetük víz közelében legyen. A Pó folyó mentén élő méhészeknek egyszerű volt a dolguk: a méhkasokat hajóra rakva vándoroltak újabb és újabb méhlegelőre. Mindaddig kerestek újabb méhlegelőt, míg a kasok meg nem teltek, amit jól mutatott a hajó merülése. A méhek itatása A szabadban élő méhek maguk keresték meg a számukra szükséges vizet. Őseink is keveset foglalkoztak a méhek itatásával. A ma méhészkedése azonban már nem lehet meg a méhek rendszeres itatása nélkül – hangsúlyozza Faluba Zoltán (Méhek, méhészkedés, 1983) nem csak a méhészkedési feltételek megváltozása, de a méhészkedési mód gyökeres átalakulása miatt is.

A méhek élete leképezi az emberi társadalmat. A méhcsalád vízigénye függ az időjárástól, a népességtől, a család egészségi állapotától – és természetesen a család aktuális feladataitól, mint pl. az első kirepülés, a fiasítás gyarapodása…
A méhész szakirodalom szerint: a higiénikus méhitató minden méhes elengedhetetlen kelléke kora tavasztól késő őszig. Már az első tavaszi kirepüléskor fel kell tölteni az itatókat, így a méhek nem lesznek rászorulva, hogy kétes minőségű vizet keressenek a méhes közelében. Ügyelni kell arra is, hogy mindig legyen víz az itatóban, mert ha kiürült, a méhek más vízlelőhely után néznek. A méhek itató hiányában kénytelenek vízlelőhelyeket keresni. A jószágok vagy baromfi vályújában, tócsán, patakban, tóban keresnek vizet. Összekoccanást okozhat ez embertársainkkal, mert zavarhat másokat, szomszédokat, állattartókat, kerti tavak élvezőit. De a talált víz szennyezettsége, fertőzöttsége káros lehet a méhcsaládoknak is.

Hogy miért tartom fontosnak? 

Jó kérdés! Így neveltek. Nem szándékozom az itatás indokoltságát részletesebben elemezni, nem tanácsolok ideális itatókat. Ehhez a gyakorló méhészek sokkal jobban értenek. Célom az itatás fontosságát kihangsúlyozni.
Valóban így neveltek. Ez olyan családi hagyomány.


Emlékszem, hogy amikor az 1950-es években szüleim vándoroltak a méhekkel, mindig vittek magukkal itatót. Mézeskannában a méheknek, demizsonban saját részükre vitték a vizet. A kaptárak lepakolásával egy időben fölállították az itatót is.


Az idejében kirakott itatóra nem nagyon kellett szoktatni a méheket. Sajnos nincs róla felvételem, de – emlékezetem szerint - kb. ilyen volt, mint az 1943-ban megjelent A méhek ésszerű serkentő etetése című könyv mutatja.


A víz jól elvolt a méhészbódéban. S amikor elfogyott, jól emlékszem, milyen nehézségekkel hozták a Danubián édesanyám hátizsákjában lévő kannában a vizet.


Nem volt könnyű, de nagyon fontos volt. Ez dereng 60 év távlatából.

S az EKO-PHARMA Kft.? 

Az EKO-PHARMA Kft. a méhek itatása kapcsán is segíteni szándékozik a méhészeket méheik természetes egészségének megőrzésében. Azt javasoljuk, hogy az itatóvízben legyen APIDIÁR®: 1-3 ml 10 literenként. Ez egy cseppnyi gondoskodás. Mit várhatunk az APIDIÁR®-tól? Azonnal láthatjuk, hogy a méhek nagyobb kedvvel, nagyobb arányban keresik föl saját itatójukat.

Az APIDIÁR® alkalmazása előtt alig látogatott itató

Az APIDIÁR® gyógynövény összetevői stabilabbá teszik a vizet, a méhek által hurcolt kórokozók terjedését korlátozzák, a kaptárba kerülő víz kórokozó-mentességét szolgálják.

És melyik APIDIÁR®? 

Mind a három APIDIÁR® készítményben benne vannak a baktérium- és gombaölő, vírusellenes és féregűző növényeknek azok a kivonatai, amelyek a célt betölthetik. Az APIDIÁR® PLUSZ oldat bármikor előnyösen alkalmazható.
Az APIDIÁR® AQUA Garlic oldat rendelkezik a kórokozókkal szemben elvárt, illetve a méhek étvágyát javító és a méhek szervezetének működését támogató hatással, de hordásos időben csak akkor alkalmazzuk, ha különben is kívánatos a kellemes fokhagyma illat, pl. medvehagyma méz gyűjtése idején. Legtöbb méhész a külső itatóba is az APIDIÁR® Black oldat alkalmazását tartja jónak. Egyre nagyobb rálátással méheink egészségére, magunk is hajlunk erre. Szinte tavasztól őszig jelentkeznek gyengébb vagy erősebb hasmenéses tünetek. Így nem zárható ki, hogy az itatóra a méhek ürülékével kerül valamelyik nozéma kórokozó spórája is. Az ellen pedig valóban számítani kell az APIDIÁR® Black oldatban lévő gesztenyekivonat hatására is.

A rómaiak – a már idézett és hivatkozott könyv szerint - azt várják el a méhésztől, hogy olyan gonddal készüljön a méhészkedésre, mintha randevúra menne: uti pridie castus sit ab rebus venereis! Akkor a randevút tegyük ünnepélyesebbé APIDIÁR® koktéllal!
Ne sajnáljuk méheinktől ezt a cseppnyi gondoskodást!

Önnek és a méheknek is jó munkát és jó egészséget kíván:

dr. Sümegi Mihály


Kövesse híreinket a FACEBOOK-on is!
FACEBOOK
Térjen be webáruházunkba!