MIT TEGYÜNK, HOGY NE MÉHCSALÁDJAINK LEGYENEK A KÓROKOZÓK KEDVENC ÉLŐHELYEI?

És akkor a mindig aktuális nozéma... 

A nosema-kór vagy nozémozis a kifejlett méhek bélrendszerében élősködő paraziták, a nozémák (Nosema apis, Nosema ceranae) által előidézett betegség.

A paraziták alighanem dobogós helyen állnak a méhcsaládok károsításában. „A nosema-kór egyik legjellemzőbb tünete a kora tavaszi hónapokban a család kijáró munkástagjainak tömeges pusztulása, amelyet általában jól megfigyelhető hasmenés vezet be.” A betegséget a svájci méhészek már a XIX. században észlelték, és a jelentős méh-elhullás miatt Frühjahrschwindsucht = tavaszi vész névvel illették.

Gyakorlott méhészek a kórt megbízhatóan vélelmezik, mert ürüléknyomok mutatkoznak kaptár szerte, valamint a röpdeszkán, de a méhek környezetében lévő különböző felületeken is.
„Grand Miklós, a magyar méhtenyésztés lánglelkű apostola” 1898-ban A méhészetről, címmel megjelent könyvében a betegséget vérhasként emlegeti, kórokozójáról még nem tud, de a kórokozót támogató hatásokat jól felismeri. A szigorú télnek, meghűlésnek, a gyakori háborgatásnak, a helytelen táplálkozásnak tulajdonítja a betegséget. Emiatt van szerinte, hogy a méhek a kaptárba ürítenek, jóllehet rendes körülmények között azt sosem teszik.
A Nosema apis kórokozót a kiváló német méhész, Zander, 1907-ben ismerte fel.

A tél vége felé a méhek anyagcseréje fokozódik, kaptáron belül ürítkeznek, a nozémák spórái a székletben több mint 1 évig megőrzik életképességüket. A méhek tisztogatási ösztöne vezet az egészséges méhek szájon keresztül történő megfertőződéséhez, és vezethet a tavasszal induló hasmenéses tünetekhez.

Korábban Európában a nosema-fertőzést teljes mértékben a Nosema apis-nak tulajdonították, de úgy tűnik, hogy napjainkra a Nosema ceranae kórokozója már szinte elterjedtebbé vált az európai mézelő méhek körében.

A nosema-fertőzés okozta károk súlya napjaink korszerű kutatásainak is homlokterében áll.
Napjaink kutatása, a méhészek széleskörű tapasztalata mind megerősíti a tudós Dr. Szabó Albert megfigyeléseit, és a megfigyelésekből levont következtetéseit.

Megtudhatjuk Szabó Alberttől, hogy az 1940-es években a jó erőnlétnek örvendő méhcsaládok a nosema-kórnak ellen tudtak állni.

Előző levelünkből ideidézünk egy bekezdést. „Nem steril a világ. Mikroorganizmusok, köztük a káros, fertőző, patogén mikroorganizmusok is szinte mindenütt élnek: nemcsak a tüsszentésben, a kórházak, rendelők levegőjében, de még hűtőszekrényeink mélyhűtőjében is! És bármilyen furcsán hangzik: kedvenc élőhelyük éppen az ember, a méhek, a háziállatok szervezete.”
Szabó Albert írásából jól látszik, hogy ő is így gondolkodik. S ennek ismeretében állítja, hogy egyensúly áll fenn a nozémával szemben, melyet a család ellenálló képessége tart fenn.
Úgy látta, hogy

• a méhek gondos ápolásával 
• és az ellenállóképesség-gyöngítő okok lehető kikapcsolásával, 
• valamint a méhek teljes értékű táplálásával 

megelőzhető a komolyabb nozéma járvány. Bár bízott a fertőzés megelőzésére szolgáló gyógyszerek fejlesztésében is. Szabó Albert cikke tanulságos lehet valamennyiünk számára.

Érdemes elolvasni. Ezért hívjuk föl rá a figyelmet és tesszük lehetővé letöltését.[itt]

Napjaink méhészeti kutatásai és megfigyelései is azt mutatják, hogy az enyhe fertőzöttség a nyár folyamán rendszerint spontán megszűnik, az erősebb, jól gondozott családoknál pedig – ha elő is fordul kórokozó - ritkább a betegség megjelenése.
De a Nosema ceranae jelenlétére, s a méhek ellenállásának csökkenése esetén károkozására egész évben számítanunk kell!
A kutatások szerint a Nosema ceranae tünetmentesen már sokkal korábban jelen volt Európában, mint ahogy megjelentek károkozásai.

Mit mutat? Mivel járhat? 

Hát, a nosema-kór megjelenése, károkozása azt mutatja, hogy baj van a család ellenállásával, baj van a méhek immunrendszerével. A nosema-kór előfordul anya, munkás és hereméhek szervezetében is. A nozémák jelenléte csökkenti a méhek szervezetének működését, szaporodását és fejlődését szolgáló nitrogéntartalékot, illetve az aminosavak mennyiségét a zsírtestekben, s egyszersmind rontja a fertőzött egyedek túlélési esélyeit.

A fertőzött méhek élettartama olykor felére, akár harmadára csökken, ami tavasszal a család lassú fejlődését, nyáron pedig a család elnéptelenedését idézheti elő.

Hát, mindenképpen célszerű ezt elkerülni!

APIDIÁR®

Csodaszerre lenne szükség? 

Semmi esetre sem! Az EKO-PHARMA Kft. cégfilozófiája tulajdonképpen kapcsolódik Szabó Albert elemzéséhez. A vadon élő méhek a természetben az egészségükhöz, a szaporodásukhoz, a fejlődésükhöz, minden szükséges táplálékot megtaláltak, s évezredeken keresztül így volt ez a háziasított méhekkel is. De amióta az ember jelentősen megváltoztatta a természeti, s az arányában egyre növekvő mezőgazdasági környezetet, azóta jelentkeznek a méheknél egyrészt stresszhelyzetre, másrészt az elégtelen táplálkozásra utaló tünetek, gyakran betegségek.

       Miből adódhat elégtelen táplálkozás? 

Tudományos vizsgálatok azt mutatják ki, hogy haszonnövényeink tápanyagtartalma fokozatosan csökken, párhuzamosan a mezőgazdaságban előtérbe kerülő, talajt kizsigerelő művelési módok elterjedése és a talaj elégtelen tápanyagpótlása miatt. A mi megítélésünk szerint más területen is van figyelemre méltó változás. Néhány évtizede még közel 150 gyógynövény volt a méhek terített asztalán. Ezek száma sajnos fokozatosan csökken…

Amióta az ember háziasította a méheket, azóta köteles gondoskodni, és gondoskodik is róluk, s amikor az szükséges, akkor cukorsziruppal, virágpor pótlóval, itatóvízzel táplálja őket. Meglátásunk szerint kisebb figyelem irányul a méhek terített asztaláról egyre inkább hiányzó fűszerekre: a méhek szervezetének működését támogató, és a méheket károsító kórokozók hatását megelőző anyagokra.

Mit ajánl az EKO-PHARMA Kft?

Az EKO-PHARMA Kft-nek sincs csodaszere. Azoknak az anyagoknak a képviselőit igyekszünk visszaadni a méheknek, amely anyagok pont „az ember áldásos környezetszennyezésének” hatására a természeti és a mezőgazdaságilag művelt környezetben már nem állnak kellő időben, kellő mennyiségben, kellő minőségben a méhek rendelkezésére.
Ilyen anyagokat képviselnek az EKO-PHARMA Kft. APIDIÁR® készítményei.

APIDIÁR®

Az APIDIÁR® készítmények mindegyikében jelen lévő gyógynövényeknek az évezredes gyógyítási tapasztalat szerint kettős hatásuk van

• fűszerhatásukkal javítják a méhek szervezetének működését, az emésztést, segítik a táplálék- és a takarmánykomponensek hasznosulását, támogatják az immunrendszer működését; 
• mikrobaölő anyagként segítik a szerre érzékeny, fertőzést okozó mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok, mikroparaziták - és egyéb élősködők fertőző hatásának megelőzését és kezelését.

A sajátos parazita életmódot folytató, spórás Nosema apis és Nosema ceranae méhélősködők esetén a méhészek legeredményesebbnek az APIDIÁR® Black oldatot tartották, mind a fertőzés megjelenésekor, mind a betegség megelőzésére.
Az APIDIÁR® Black oldat ot (Extractum Castaneae Sativae) is tartalmaz, melynek bizonyára a spórák túlélését korlátozó hatása szakítja meg a nozémák életciklusát.
S hogy a méhek szervezetének működését, szaporodásukat, ne akadályozza a B-vitaminok, illetve méhek fejlődését a limitáló aminosavak hiánya, az APIDIÁR® Black oldattal együttesen javasoljuk még az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat adagolását.

APIDIÁR®

Önnek és a méheknek is jó munkát és jó egészséget kíván: dr. Sümegi Mihály 

Hasznos,  tanulmányozásra érdemes külföldi szakirodalom:

Eric C. Mussen, Extension Apiculturist, UC Davis – 3/11/11 Diagnosing and Treating Nosema Disease, Davis University of California Department of Entomology
M. Kilani: Nosemosis, Ecole Nationale de Médecine Vétérinaire, Servicdee Parasitologie, Sidi Thabet, Tunisie
Matthew C. Fisher Department of Infectious Disease Epidemiology, Imperial College, London W2 1PG, UK. et al: Emerging fungal threats to animal, plant and ecosystem health, NATURE, VOL 484. 12 APRIL 2012 p. 186-194.

Hivatkozások: [1] A nehezen hozzáférhető alábbi (4) Szabó Albert cikket újra közölte a MÉHÉSZETI KÖZLÖNY, Kolozsvár, 63. évfolyam 1948. április 1. 69-72. p. Ennek szövege oldalunkon letölthető.
[2] Dr. Békési László, Dr. Szalainé Mátray Enikő: Az újkori nosema-kór járványtana valamint a védekezés lehetőségei OMME [online]
[3] Dr. Békési László, Dr. Szalainé Mátray Enikő: Védekezés a két nozéma ellen, MÉHÉSZET (2010) 3. szám 18-19. p.
[4] Dr. Szabó Albert: A nosema-kór és annak méhészeti jelentősége, MÉHÉSZETI KÖZLÖNY, Kolozsvár, 59. évfolyam 1943. augusztus 1., 8. szám, 129-134. p.
[5] Szabó Albert cikke tanulságos lehet valamennyiünk számára. Érdemes elolvasni. Ezért hívjuk föl rá a figyelmet és tesszük lehetővé letöltését.
[6] Az APIDIÁR® név az apis (latin) – méh, διάρροια (görög) – hasmenés szavak alapján

KERESSEN MINKET A FACEBOOK-ON IS!

FACEBOOK