2012. július 25., szerda

Ideje készülni az új feladatokra – nagy APIDIÁR® kedvezménnyel!


SERKENTSÜNK ETETÉSSEL
Ideje készülni a télre
A méhészek előrelátó emberek. A méhek el is várják, hogy legalább egy évszakkal előbbre gondolkodjanak, előbbre gondoskodjanak.
Az utolsó komolyabb pergetések után lassan ideje gondolni a betelelésre, amely a jövő évi sikeres évkezdet megalapozója.
A jó teljesítmény elengedhetetlen feltétele az erős család. Az erős család kialakulásának pedig az egyik fontos feltétele, hogy a méheknek a megfelelő időben az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálékuk legyen. Ez a feltétel azonban nincs meg mindig a természetben. A megfelelő mennyiségű élelem biztosítására alakult ki méhek serkentő etetése.



Hogyan hívták fel a figyelmet már a régi rómaiak is az APIDIÁR®-ra?

Már a régi rómaiak is
A régi Rómában – ahogy Milhoffer Sándortól tudjuk (Régi Róma méhészete, Kassa, 1904) – közkedvelt volt a méhészet.
Az ókori Róma méhészei évente kétszer vettek el mézet a méhektől. A naptárukra büszke rómaiak mindent a naptárhoz kötöttek, pl. a tavaszi napéjegyenlőséghez (kb. a március (19-) 21.):

Naptárukhoz igazodva javasolták a méhektől a méz elvételét is:

A méz második elvételét szintén jeles naphoz, őszi napéjegyenlőséghez (kb. szeptember 22 (-23)) kötötték:



Az ókori rómaiak a méhészetet olyan foglalkozásnak tekintették, amely szórakoztat is, és hasznot is hajt


A haszonra is tekintettel, gondoskodó méhészként – figyelve az esetlegesen jövő rossz hordási lehetőségekre - jól megosztották a méhek és maguk között a méztermést:

Serkentő etetés a jó beteleléshez
A természetből az adott időszakban, a kitűzött célhoz szükséges táplálék pótlására fejlesztették ki a méhészek a háziasított méhek serkentető etetését.
A serkentő etetés legfontosabb időszaka a nyári pergetés után kezdődik: ezzel alapozható meg a legéletképesebb áttelelő méhállomány, már pedig nem közömbös, hogy tavasszal milyen családdal kezdjük az évet!


Amióta a serkentő etetés ötlete felmerült, s mindvégig, amíg a serkentő etetés gyakorlata rendszeressé vált, mindig voltak és napjainkban is vannak szorgalmazói és ellenzői is.
A méhek serkentő etetéséért „hálával kell adóznunk mindazoknak a „spekuláns” méhészeknek, akik nemcsak méhészkedtek, hanem méhcsaládjaiknak fejlődési mozzanatait és a növényjelenségeket megfigyelve, azokat az értékes tapasztalatokat a méhésztársadalom boldogulására közreadták.
Maga annak a ténynek a megfigyelése és közlése által: hogy valahányszor méhcsaládjaikat élelemhiány folytán kénytelenek voltak feletetni, mindannyiszor az anya bőséges petézésbe kezdett. Ez egy olyan kiindulási „spekulatív alap”, amely a produktív termelésnél egyéb méhfejlődési ismeretek mellett jól felhasználható.” Írta Bánhelyi Ferenc és Csajághy Károly: A méhek ésszerű serkentő etetése (A többtermelés figyelembevételével) című, Budapesten, 1943-ban megjelent füzetében.
1948-ban Weit Miklós nyomatékkal ajánlja a méhészek figyelmébe Bánhelyi Ferenc és Csajághy Károly e kis füzetét (A serkentő etetés jelentősége, in: Méhészeti Közlöny, Kolozsvár, 1948. 63. évfolyam 4. szám, 63-64. p), és ezt írja:

Sokat javított a serkentő etetés megítélésén és sokat lendített alkalmazásán dr. Őrösi Pál Zoltán 1942-ben megjelent „A méhek etetése cukorral” című összefoglaló munkája.
Serkent a méhek etetése cukorral?
A méhek etetése cukorral a természetes táplálék pótlását szolgálta kezdetben. Aztán jött a kedvező tapasztalat, hogy még kedvezőbb hatása volt a család gyarapodására, mint a természetes tápláléknak vagy a mézzel való etetésnek.
Tehát valóban serkent a méhek etetése cukorral.
Nekünk ezzel az a problémánk, hogy itt két egymást erősítő hatás van, melyek együttesen ártanak a méhek egészségének.
A természeti környezetben tavasztól őszig nyíltak egykor olyan virágok, gyógynövények, amelyek segítették méheinknek a kórokozók elleni védekezését. Súlyos tendencia, hogy a természeti környezetben egyre szegényedik a méhek egészségét szolgáló gyógynövények kínálata és egyre fogy – pl. a környezetszennyezés hatására, a monokultúrás mezőgazdaság hatására – e gyógynövények mennyisége. A méheinknek így egyre kevesebb természetes szövetségesük van a kórokozók elleni küzdelmükben.
Ezzel párhuzamosan egyre elterjedtebb a méhek serkentő etetése cukorral, amely annyiban kétségtelenül fontos és hasznos, hogy létszámra erős családokat neveljünk. De a cukorszirup sem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a méheknek szövetségesei a kórokozókkal szemben.
E két, együttesen jelentkező hatásnak is szerepet tulajdonítunk abban, hogy napjainkban a méhcsaládok ellenállását gyakran legyőzik a kórokozók.
Ebből a megfontolásból ajánljuk a serkentő etetéshez - a jelenlegi fontos időszakban: kedvezményesen - APIDIÁR® készítményeinket.



Az APIDIÁR® készítmények képviselik a tavasztól őszig nyíló gyógynövényeket, s a cukorszirupnak olyan fűszerei, amelyek a méhek természetes szövetségesei:
-         támogatják a méhek táplálékhasznosítását, immunrendszerének működését,
-         korlátozzák a kórokozók életfeltételeit.
Saját étkezésünkben sosem feledkezünk el a fűszerezésről. Ne feledkezzünk el méheink táplálásakor se! Az APIDIÁR® a cukorszirup sava-borsa.

Erről mondanak valamit a rómaiak?
Lucius Junius Moderatus Columella Krisztus után az 1. században élt római mezőgazdász, író De re rustica című, főként a kertészetről szóló 12 könyvből álló művében ír a méhészetről is.
Alább idézünk tőle Milhoffer Sándor Régi Róma méhészete című munkájában szereplő részletet.
Az idézetben figyelemre méltó, hogy milyen nagyon eltér az ókori rómaiak mézkínálata a miénktől.



Figyeljünk: Rómában csupa olyan méz volt, amilyen növényeket mi emlegetünk!


Nálunk ezekből a növényekből a méhek rendszerint nem találtak annyit, hogy külön kezelhető mézük legyen, de annyit mindenképpen, amennyire „gyógyszerként” szükségük volt. Éppen ezekről a növényekről mondtuk, hogy tavasztól őszig virágozva támogatják méheink küzdelmét a kórokozókkal szemben.
Nézzük csak rendre!



Tehát ezek a mézek nemcsak finomak, de egyenesen gyógyszerek! Ezek a növények – s még tucatnyi társuk - nálunk is márciustól októberig nyílnak, tavasztól őszig.
Ezekről a gyógynövényekről írtuk, hogy: az évezredes gyógyítási tapasztalat szerint kettős hatásuk van
-                     fűszerhatásukkal javítják a méhek szervezetének működését, az emésztést, segítik a táplálék- és a takarmánykomponensek hasznosulását, támogatják az immunrendszer működését;
-                     mikrobaölő anyagként segítik a szerre érzékeny, fertőzést okozó mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok, mikroparaziták - és egyéb élősködők fertőző hatásának megelőzését és kezelését.
Nem lepődhetünk meg azon, hogy a méheknek is segítenek, hogy meg tudják védeni saját egészségüket.
S ha az egyes növényfajok teljesen eltűnnek környezetünkből, mások mennyisége jelentősen csökken, akkor a gondoskodó méhészek pont ezeket a növényeket képviselő APIDIÁR® készítményekhez nyúlhatnak, hogy pótolják a hiányt!



A beteleléshez az APIDIÁR® Black oldatot alkalmazzák szívesen a méhészek a nosema-kór kórokozók áttelelési esélyinek csökkentésére, de augusztus 10-ig tartó 15%-os akciónk kiterjed az APIDIÁR® AQUA Garlic oldat, az APIDIÁR® PLUSZ oldat és az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat készítményre is.

Önnek és méheinek is jó munkát és jó egészséget kíván:
dr. Sümegi Mihály



Kövesse híreinket a FACEBOOK-on is!
FACEBOOK
Térjen be webáruházunkba!