2012. április 6., péntek

A méhészek és a Porsche


NEM MÉRJÜK, MERT NEHEZEN MÉRHETŐ, DE…
Ha méhészekkel találkozva előadásokon, beszélgetésben, megemlítem cégfilozófiánkat, hogy TERMÉSZETES KÉSZÍTMÉNYEKKEL SZOLGÁLJUK A MÉHEK EGÉSZSÉGÉT, akkor a beszélgetés, hozzászólások során a részletek iránti érdeklődés mellett valakinek a szájából törvényszerűen elhangzik, hogy : normális esetben nekem nincs szükségem semmilyen extra készítményre, se természetesre, se mesterségesre.
És ezzel a véleménnyel nem vitatkozom, mert nem lehet vele vitatkozni: igaz…
Akkor mégis miért ostromoljuk a méhészeket különböző készítményekkel?

DURUZSOLÁS, ILLAT, NYUGALOM, HARMÓNIA
Első méhész-emlékeim az 1940-es évekből datálódnak.

Szívesen olvasgattam a gyümölcsös végében álló, isteni illatú méhészetünkben és böngésztem a propolisztól ragadó, háború előtti vicclapok között.  



 

Nagyon örültem, amikor az 1950-es években édesapám elvitt a 125-ös Danúbiával a méhekkel vándorolni. Mekkora élmény volt a méhészbódéban aludni!
Igen, a méhészet nekem azonos volt a duruzsolással, illattal, nyugalommal.
Néha szidtuk a szerveződő tszcs-k észnélküli permetezéseit, de a természet harmóniáját semmi más nem zavarta. Semminek a hiánya sem merült föl bennünk.
Miért lenne szükség bármilyen készítményre?
BAJ VAN A MÉHEKKEL! A MÉHEKKEL VAN BAJ?
Napjainkban mégis gyakran halljuk, olvassuk, hogy baj van a méhekkel. Nálunk is. Külföldön is. Külföldön, néhány helyen, nagyon nagy baj.
Vészharangként olvashatunk ilyen mondásokat, hogy: A méhek kipusztulását követően négy éve van az emberiségnek a Földön. Ezt a mondást Einsteinnek tulajdonítják. Ha ez igaz, akkor Einstein valóban nemcsak nagy tudós, de nagy jós is volt, hiszen az 1955-ös halálakor ez a kérdés még ilyen élesen nem merült föl.
Az való igaz, hogy a méhészek régóta ismerik a méheket károsító, különböző kórokozókat. Számomra nagyon szemléletes egy kórokozó sikertörténete.
XIX. századi svájci méhészek találkoztak a tavaszi vésszel – ez a „Frühjahrschwindsucht”.
Zander, a kiváló német méhész 1907-ben felismerte a tavaszi vész kórokozóját: ez a Nosema apis.

 
Az 1940-es években az erdélyi tudós professzor, dr. Szabó Albert szerint egyensúly áll fenn a nozémával szemben, mely egyensúlyt a család ellenálló képessége tartja fenn.
XXI. SZÁZADI BÖLCSESSÉG
Igen, magunk, szervezetünk, háziállataink, a méheink szervezete is a legkülönbözőbb kórokozók élőhelye.
Ha erősek vagyunk, akkor a kórokozót nem engedjük elszaporodni, egészségesek maradunk.
Ha legyengít valami, pl. meghűlünk, éhezünk, stressz ér bennünket, ránk tüsszent valaki, akkor a kórokozó javára billen a mérleg, akkor jönnek a meghűléses betegségek, támad a herpesz…
Megbomlik az egyensúly, a harmónia!
Már az 1940-es években dr. Szabó Albert pl. a tartási viszonyokat, a – túlzsúfoltságból, rossz időjárásból származó – stressz-tényezőket, szakmai hibákat, és a táplálkozási viszonyokat, a szűkös vagy természetellenes táplálkozást tekinti a betegségek okának.
Egyre világosabban látjuk, hogy a méheknek milyen fontos szerepe van a földi élet fennmaradása érdekében, a mezőgazdaság az új növényfajták kifejlesztésénél, a monokultúra, a hatalmas táblák kialakításánál még sincs tekintettel a méhekre, s ez a méhek szűkös táplálkozásához vezet, amit ma mennyiségi éhezésnek nevezünk.
Az iparszerű, intenzív mezőgazdaság miatt a talaj minősége romlik. A rosszabb talajadottságok miatt csökken a növények tápanyag-tartalma. A méhek nem jutnak hozzá a szükséges vitaminokhoz, aminosavakhoz, ásványi anyagokhoz, ez a minőségi éhezés.
S ha a méhek nem jutnak hozzá a számukra szükséges táplálékokhoz, szervezetük legyengül, nem tudnak ellenállni a kórokozóknak. A nagy méhsűrűség mellett pedig a betegség könnyebben terjed.
S A TÁPLÁLÉK SAVA-BORSA?
S hogy számunkra mi jelent fokozott késztetést, hogy APIDIÁR® és APIVIT készítményeinket Önöknek ajánljuk? Nézzünk körül a természetben!
Hazánkban egy rét-legelő növénytársulásban jóval több, mint 100 olyan gyógynövény volt 50 évvel ezelőtt, amelyek segítették a szabadban élő állatok szervezetének fejlődését, működését, s a kórokozókkal szembeni védekezését.
A méheket kora tavasztól késő őszig csábította e növények virágának illata. A természet gazdagon terített asztalán a méhek nem csak a táplálékaikat találták meg, hanem a gyógyszereiket is!
A nagy táblák megszüntetik a dűlőutakat, s a dűlőutak melletti gazdag növénytársulásokat. A globális éghajlatváltozás, a kedvezőtlen időjárás, a környezetszennyezés a rétek, legelők gyógynövény kínálatát is megtizedeli. A parlagon maradt területek özönnövényei semmilyen módon nem pótolják a gyógynövények csökkenését.
S a jelentkező méhbetegségek mutatják, hogy a méhészetben nem csak a mennyiségi és minőségi éhezést kell kiküszöbölnünk, hanem biztosítani kell a méhek táplálékának egészségmegőrző savát-borsát is!

Ebben segítik a méhészeket a tavasztól őszig virágzó gyógynövények – melyek egyúttal kedvelt fűszereink - legfontosabb hatóanyagait tartalmazó APIDIÁR® készítmények.
AKKOR SZÜKSÉG VAN VAGY NINCS SZÜKSÉG VALAMILYEN EXTRA KÉSZÍTMÉNYRE?
Még kis országunkon belül is méhészeti szempontból jelentősen eltérő értékű helyek vannak. Nem ritka tapasztalat az se, hogy ahol már több éve minden gond nélkül, sikeresen lehetett méhészkedni, egyszer csak jönnek a problémák…
Aztán az időjárás. Az időjárás hatása a méhekre. Az időjárás hatása a növényzetre.
Nem sorolom, de megértem, ha a méhészek kiszolgáltatottnak érzik magukat, s néha azt érzik, hogy nincs a kezükben a kormány, az irányítás. Hiszen nem normálisak a körülmények!
Hasonló a közlekedés is. Baleseteknél olvashatjuk, hogy mi mindennel kellett volna számolni: időjárási viszonyok, látási viszonyok, útviszonyok, forgalmi viszonyok… Még a legközönségesebb autósnak a legközönségesebb autóval is.
S akkor felfigyelhetünk a sportautó bolondokra, akik azt mondják: „Nekünk olyan autó kell, amely azt a varázslatos érzést adja, hogy kezünkben van az irányítás! Arra megy, amerre kormányozzuk. Kiváló az úttartása! És ezt készek vagyunk megfizetni!”
S nem böngészik a sportautók könnyen mérhető paramétereit: gyorsulást, maximális sebességet, hanem egy nagyon nehezen mérhető jellemző, a különleges biztonságos érzést adó manőverezhetőség miatt hajlandó egy Porsche autóért 30-40%-kal többet fizetni, mint versenytársaiért.
A BIZTONSÁG NEHEZEN MÉRHETŐ, DE…

Mindent szívesen mérünk. Mindent, ami könnyen mérhető. És vannak dolgok, amiket nem mérünk. Bár fontosak, de nehezen mérhetőek…
Ilyen, nehezen mérhető az az érzés és tudat is, hogy az eseményeket mi irányítjuk. Legalábbis az események hatására komoly ráhatásunk van. Ez nemcsak nagyon jó érzés, de nagyon fontos dolog is.

Azt pedig biztosan könnyű belátnunk, hogy ha a méhészetet sújtó természeti és társadalmi eseményeket, hogy azt ne írjuk: csapásokat, nem is tudjuk kiküszöbölni, de azok, terheit, hatásait a jól felkészített méhcsaládok eredményesebben tudják kivédeni.
Mi úgy gondoljuk, hogy az egészségvédő készítményeket a méhcsaládok meghálálják. Hiszen olyan természetes anyagokat tartalmaznak, amelyek javítják a méhek étvágyát, emésztését, a táplálékuk hasznosulását, támogatják immunrendszerük normális működését, s ráadásul segítségükre vannak a kórokozók elleni harcban. Ilyenek a mi APIDIÁR®készítményeink.
Az APIDIÁR® készítmények hatásáról tudunk, de nem mérhető olyan könnyen, ha különben minden jól megy. Nem biztos, hogy e készítmények hatásának tulajdonítjuk, hogy nincsenek problémáink, amikor más méhészetekben bizony vannak. A hatásuk igazán akkor mérhető, ha baj van! De azt nem kellene megvárni, mert akkor megfosztjuk magunkat attól a jó érzéstől, hogy a kormány a mi kezünkben van!




..

Megrendelés:
+36-30-30-34-666
EKO-PHARMA Kft.
1063 Budapest, Szív utca 15.
info@eko-pharma.hu

Jó egészséget, jó munkát, sikeres méhészkedést kívánok:
dr. Sümegi Mihály

Utóirat: Ha úgy gondolja, hogy méhészkollégáinak is hasznos ismereteket tartalmaz, kérem, küldje el nekik levelemet. Önnek is érdeke, hogy környezetében erős, egészséges méhcsaládok legyenek!
SM

Bejegyezte: dátum: