A TARLÓVIRÁG ÉS TISZTES ROKONSÁGA

Tisztesfű van mezei, van erdei, van mocsári, sőt gyógy!

A korszerűnek nevezett agrotechnika áldozataként bemutattuk a tarlóvirágot vagy más néven tisztesfüvet (Stachys annua).
A tisztesfű – az olyannyira fontos méhlegelő - a gyomirtás, a korai tarlóhántás áldozata.
De ha élhetek képzavarral, akkor azt mondom, hogy a tisztesfű és családja civilizációnk környezetkárosításának állatorvosi lova.

A korszerűnek nevezett agrotechnika: a nagy táblák kialakítása, a monokultúra, a korlátozott – csak a kemikáliákra alapozott – talajerő-utánpótlás, a méhészetre semmilyen tekintettel nem lévő tevékenységek – pl. új növény-hibridek kifejlesztésének, a gyomirtó-szerek (herbicidek), a rovarölő-szerek (inszekticidek) alkalmazásának – széles körű elterjedését már felelőssé tettük a méhek mennyiségi és minőségi éhezéséért.

Ennyi! És akkor?

Az igazság az, hogy nemcsak a tarlófű esik áldozatul civilizációnknak, hanem több rokona is!
Hiába mondjuk azt, hogy a méheknek semmilyen különleges segítségre nincs szükségük egészségük megóvása érdekében: normális esetben!

De hol van itt normális eset?

A tarlófű tisztes családja jól példázza, hogy milyen módon károsul folyamatosan a méhek természeti környezete.

Miért pont a tisztesfű?

A tisztesfű – testvéreivel együtt – az Árvacsalánfélék családjából való gyógynövény. Olyan fontos gyógynövényekkel áll rokonságban, mint a bazsalikom, borsikafű, borsmenta, citromfű, fodormenta, izsóp, kakukkfű, levendula, majoránna, moldvai sárkányfű, muskotályzsálya, orvosi zsálya, rozmaring, szurokfű.
Sok hazai kutató foglalkozik a tisztesfű (Stachys annua) illóolajának vizsgálatával, s rendre azt állapítják meg, hogy a tisztesfűben ugyanazok a gyógyhatású anyagok vannak, mint legfontosabb fűszernövényeinkben, gyógynövényeinkben.

Ezért kitüntetett a tisztesfű méz is!

Vannak országok, ahol a Jóisten borsikafű, izsóp, kakukkfű vagy éppen szurokfű méhlegelőt teremtett a méhek egészségének megőrzése érdekében.
Ha nem vagyunk vakok, láthatjuk, hogy a tisztesfüvet a Jóisten is a magyar méhészek erős szövetségesének, a méheink legfontosabb eledelei egyikének, a méhek beteleléshez pedig a legfontosabb eledelnek teremtette.
És lassan eltűnik a tisztesfű a méhek terített asztaláról…

A tisztesfű és a terített asztal?

Szerencsésebb országokban a tisztesfű rokonai, a különböző fűszerekből álló méhlegelők májustól októberig állnak a méhek rendelkezésére, ideális feltételeket teremtve a beteleléshez.
És a tisztesfű? Júliustól szeptemberig! Hát ez nem biztosítaná tisztességes betelelést?
De nézzük csak ezt a szép virágözönt! Az összes virág valamelyik tisztesfűfélének a virágja.

Igen, mert Tisztesfű van mezei, van erdei, van mocsári, sőt gyógy, akarom mondani: orvosi! Ahogy levelünk tárgyában írtam.
Nézzük csak rendre őket, táblázatunkban sorba szedve a fontosabbakat.

Megállapíthatjuk:
- gazdag az asztal,
- senki se panaszkodhat, méhészkedésének helye szerint,
- és hát május-júniustól szeptember végéig képviselteti magát tisztesfű – ez se semmi!
Így már érthetjük azt is, hogy miért kedvelt hazánkban is a havasi méz.

Írtam, hogy a tisztesfüvet a Jóisten is a méheknek teremtette!
Hogy a mezei tisztesfű, a tarlóvirág kivételével egyik fajta sem ad számottevő méhlegelőt? De hát az ember se a fűszerekkel lakik jól! A fűszerek a táplálék egészségmegőrző összetevői: a táplálék sava-borsa. Az embernek is, az állatoknak is.

Hogyan kerül ide az állatorvosi ló?

Ez az állatorvosi ló egy tipikusan magyar állat, amely esetünkben azt mutatja be, hogy olyan sok hibás döntés, intézkedés, beavatkozás történik a tisztesfüvek ellen, amennyi csak lehetséges. És azt kell természeti környezetünknek elszenvednie.

Kedvenc környezetrombolásaink mindegyke érinti valamelyik tisztesfüvünket.

A hegyi rétek tönkretétele – ebbe belejátszik a környezetszennyezés, a savas eső is -, a különböző erdők kiirtása veszélyezteti az erdei, a havasi és a hasznos tisztesfüveket.

A hatalmas mezőgazdasági táblák kialakítása - ezzel megszüntetve az árkos vagy árok nélküli dűlőutakat is – csökkenti a fehér és az orvosi tisztesfű élőhelyét.

A rétek feltörése, a vízelvezetések, a vizes élőhelyek mezőgazdasági hasznosítása mind az orvosi, mind a mocsári tisztesfűre kimondja az ítéletet.

A tarlóvirágot meg már elsirattuk, mint a korai tarlóhántás és vegyszeres gyomirtás áldozatát.

Miért kell(ene) ebből ekkora ügyet csinálni?

Érzünk valami keserűséget vagy aggodalmat a tisztesfű elvesztése miatt? Felfogtuk, hogy hosszú távon mit jelenthet ez?
Egyáltalán kötődik valaki rajtam kívül a tisztesfűhöz?
Megnéztem a Goggle térképet. Hát a paprika, a só és a rozmaring utca után nagyon messze következnek népszerűségben a különböző fűszerek: a kakukkfű, a szurokfű, a borsikafű elég kevés helyen fordul elő az utcanevekben. De még az izsóp is megelőzi ezt az ízig-vérig nekünk teremtett növényt, a tisztesfüvet.
Egyedül Nyíregyházán találtam tisztesfű utcát. Tisztelet érte Nyíregyházának!

Tarló utca több is van hazánkban, de máig alig hiszem, hogy tarlóvirág egy sincs!
Tudjuk, hogy minden élőlény fontos. És szomorú szívvel vesszük tudomásul egy-egy növényfaj vagy állatfaj kihalását.
De a fontosak között vannak sokkal fontosabbak!
Magam nem hiszem, hogy Albert Einstein (1879–1955) mondta volna a neki tulajdonított mondást, de egyetértek a mondás hangsúlyozásával: Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl.
Az elmúlt évtizedekben a rovarok ezrei haltak ki, mégsem gondolta senki, hogy az lényegesen befolyásolja az emberiség jövőjét.
Csak a méhek szerepét gondoljuk ilyen fontosnak.
Ha ezt komolyan gondolnánk, sokkal többet kellene törődnünk a méhek természeti és az ember által művelt környezetével!
A magunk részéről mi megtesszük, amire nekünk van ráhatásunk.


Ezért bíztatjuk Önt, hogy alkalmazza az Árvacsalánfélék minden jó tulajdonságát képviselő és minden kedvező hatását közvetítő APIDIÁR® készítményeinket egész évben, de a téli felkészülés idejében különösen!

Az APIDIÁR® BLACK oldat és az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat legyen benne a serkentő etetés során adott cukorszirupban. Az APIDIÁR® BLACK oldatot ne felejtsük ki az itatóvízből sem.
E törekvését támogatjuk méhészeti termékeink szeptember 15-ig tartó 15%-os kedvezményével.

Önnek és méheinek is jó munkát és jó egészséget kíván:
dr. Sümegi Mihály

Kövesse híreinket a Facebook oldalunkon!

Látogasson el webáruházunkba!

A TISZTESFŰ MEGDICSŐÍTÉSE

A tisztesfű (Stachys annua L.) lassan eltűnik környezetünkből, anélkül, hogy megkapta volna méltó helyét a gyógynövények között.

Ha általános ismertetést olvasunk róla, akkor azt hangsúlyozzák, hogy valójában egyéves gyomnövény, amely leggyakrabban a gabonatarlókon szaporodik, a learatott gabonaföldeken jelentkezik nagyobb mennyiségben.

Pontosabban: jelentkezett!
A gabona gyomirtó-szeres kezelése, a közvetlenül aratás után elvégzett tarlóhántás – a korszerűnek tekintett agrotechnikai eljárások - hatására lassan eltűnik környezetünkből.
Az a méhlegelő, amely néhány évtizeddel ezelőtt az egyik legnagyobbnak, legértékesebbnek számított, lassan teljesen megsemmisül.
És se az ökológusok, se a méhészek nem emelik, nem emelték fel érte a szavukat.

Miért hiányzik nekem annyira ez a tisztesfű?

Édesapám, valójában 50-60 évvel ezelőtt nagyon fontosnak tartotta, hogy a méhei tisztesfű mézzel teleljenek be. Hajlandó volt ezért 100 kilométereket is vándorolni.
Úgy szervezte, hogy odaérjen. Ebben persze a tisztesfű jó szövetségese volt: hiszen csaknem 100 napig virágzott: az árpa aratásától kezdve - kedvező időjárás esetén - még szeptemberben is. Kellemes, édes illatával csalogatta magához a méheket. A hosszantartó virágzása támogatta a méhcsaládok folyamatos fejlődését.

A tarlóvirágra úgy tekintettek, mint egy serkentő, augusztusi-szeptemberi méhlegelőre. Ez az az időszak a méhcsalád életében, amikor a telelő méhek nevelésével van elfoglalva a közösség. A tisztesfű kiváló minőségű nektárral és virágporral serkentette ezt a folyamatot, hozzájárulva az optimális fejlődéshez és a teleléshez szükséges megfelelő körülmények kialakításához.

A jó szemű méhészek azt is megfigyelték, hogy a méhek egészségmegőrzésében is fontos szerephez jut: a hordástalan időszakokban támadó költésmeszesedés vagy hasmenéses megbetegedések kivédésében.
A jellegzetes aromájú és illatú tisztesfű mézet pedig a kristályosodás után is megmaradó krémes állaga miatt kiválónak tartották a méhek téli élelemellátására.

És mindössze ezért indokolt a tisztesfüvet visszasírni?

Nemcsak az eddig elmondottakért!
Közelebb vezet bennünket a lényeghez, ha felidézzük, hogy az amúgy igencsak ritka tisztesfű méznek nemcsak fontos élvezeti értékei vannak, de eredményesen alkalmazható légzőszervi megbetegedések, gyomorfekély, meghűlés ellen is. Görcsoldó tulajdonsága miatt az asztma és az epilepszia tüneteire is alkalmazzák; vese- és hólyagbántalmakra is ajánlott.

Igen, mert a tisztesfű: gyógynövény!

Augustus császár (Kr. e. 63– Kr. u. 14.) háziorvosa 47 féle betegséget sorolt fel, melyeket sikerrel gyógyított a tisztesfű növény levelével, gyökerével. Bár mostanában nem tartozik a divatos gyógynövények közé, teáját légzőszervi megbetegedések, gyomorfekély ellen használták. Görcsoldó tulajdonságai miatt asztma és epilepszia esetén is alkalmazták.

Méghozzá egy jó családból való gyógynövény

De hát ki ez a tisztesfű? Igen egy jó családból, az Árvacsalánfélék családjából való gyógynövény. Olyan családtagok mellett, mint a bazsalikom, borsfű, borsmenta, citromfű, fodormenta, izsóp, kakukkfű, levendula, majoránna, moldvai sárkányfű, muskotályzsálya, orvosi zsálya, rozmaring, szurokfű.
Jó család! Nem? Dehogynem: mindegyik tagja ismert és elismert gyógynövény, mindegyik tagjának van baktérium- és gombaölő hatása. Mindegyiket alkalmazzuk gyógyításra. És a tisztesfű pontosan olyan baktérium- és gombaölő hatóanyagokat tartalmaz, mint a tisztes család többi tagja.

Vonzódás a tisztesfű méhlegelőhöz

Mindezek alapján nem csodálkozhatunk, hogy a régi magyar méhészek, még édesapám idejében, 50-60 évvel ezelőtt is akkora becsben tartották, mint a régi rómaiak a kakukkfű, rozmaring vagy szurokfű méhlegelőt és az ott gyűjtött mézet.
Ha ezekben a gyógynövényekben – velük együtt a tisztesfűben is! – meglévő természetes hatóanyagok belekerülnek a méhek téli eleségébe, akkor nyugodtabban várhatjuk a tavaszt.

És tisztesfű nélkül? Ne bízzuk a véletlenre!

Hát ez az!
Látjuk, hogy a méhcsaládok téli felkészülésében, sikeres áttelelésében, lendületes tavaszkezdésben komoly támogatást jelenthetnek az Árvacsalánfélék családjához tartozó fűszernövények, s a tisztesfű étvágyjavító, táplálék-hasznosulást támogató, baktérium- és gombaölő hatású hatóanyagai, akkor nem bízhatjuk a véletlenre, hogy a méhek az egyre sanyarúbb természeti környezetben megtalálják-e ezeket az anyagokat.

Ezért bíztatjuk Önt, hogy alkalmazza az Árvacsalánfélék minden jó tulajdonságát képviselő és minden kedvező hatását közvetítő APIDIÁR® készítményeinket egész évben, de a téli felkészülés idejében különösen!

Az APIDIÁR® BLACK oldat és az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat legyen benne a serkentő etetés során adott cukorszirupban. Az APIDIÁR® BLACK oldatot ne felejtsük ki az itatóvízből sem.
E törekvését támogatjuk méhészeti termékeink szeptember 15-ig tartó 15%-os kedvezményével.

Önnek és méheinek is jó munkát és jó egészséget kíván:
dr. Sümegi Mihály

Kövesse híreinket a Facebook oldalunkon!

Látogasson el webáruházunkba!

LEGJOBB VÉDEKEZÉS A TÁMADÁS (?)

A TÁMADÁSRA RENDSZERES GYÚRÁSSAL KÉSZÜLJÜNK FÖL

Nos, mi a legjobb védekezés? A kérdésre rutinból rávágjuk, hogy: A támadás! Pedig széltében, hosszában idézzük a kócos tudós, Albert Einstein (1879-1955) mondását, hogy nem lehet a problémákat azon a szinten megoldani, amelyik szinten keletkeztek. Felül kell emelkednünk.

A küzdősportok passzív művelőjeként, én se értek egyet a szimpla támadással. A támadással legfeljebb annyit lehet elérni, hogy fölbőszítjük az ellenfelet. Küzdősportoknál maradva azt mondanám, hogy: A legjobb védekezés a jókor és bölcsen alkalmazott, letaglózó ütés. Ha megtámadtak. Persze ehhez rengeteget kell ám gyúrni!

Ne támadjunk? Akkor hogyan védekezzünk méheink kórokozóival szemben?

Jól tudjuk, hogy szervezetünk, a méhek szervezete, a méhcsalád, a kaptár, a méz, mind, mind a kórokozók természetes élőhelye. Állandó harc van a szervezetünk, a méhek, a méhcsaládok valamint a kórokozók és a paraziták között.

Normális esetben egyensúly van: sikerül visszaszorítani a kórokozást.

De előfordul, hogy valami miatt a kórokozók mégis érvényre tudnak jutni. A kórokozókat segítik különböző külső hatások. Pl.: kevés és nem megfelelő összetételű táplálék, stressz tényezők, rossz időjárás. nagy hideg, nagy meleg, sok vagy kevés eső, környezetszennyezés, járványban nagy számban megjelenő kórokozók.

Ekkor azt mondjuk, hogy egy tünetmentes fertőzés megjelenik betegségként.

És ha nem váltunk tudati szintet?

Megfigyeltük, hogy a baktériumok és a gombák a biztosabb élelemért, a nagyobb élettérért élethalál harcot vívnak egymással. Fel is ismertük a baktériumok és gombák – legjellemzőbben a talajlakó baktériumok és a penészgombák - támadó fegyvereit: ezekből készítjük az antibiotikumokat. A baktériumok és gombák szintjére lesüllyedve még turbózzuk is ezeket a támadó fegyvereket. Sőt kitaláltuk saját támadó fegyvereinket: ezek a kémiai antibiotikumok, a kemoterapeutikumok.

Ha nem váltunk tudati szintet, mit teszünk, ha egy baktérium vagy gomba kórokozóként megtámad bennünket vagy méheinket? Elfeledkezve Einstein – amúgy nem vitatott – igazáról, a baktériumok, gombák szintjén visszatámadunk, antibiotikummal. A támadás csak felbőszíti a kórokozót, rezisztenssé válik, és szépen kitér a támadás elől. Utána már szabad előtte az út. Reménykeltő, hogy méhészeink egyre nagyobb számban elítélik a mikroorganizmusok egymás ellen alkalmazott támadófegyvereinek, az antibiotikumoknak az alkalmazását. Már nemcsak a betegségek megelőzésére nem alkalmazzák, de a megjelent betegség gyógyítására se. Mert tudják, hogy a kórokozók nagyon gyorsan ki tudnak térni a támadás elől. Kár lenne magunkra szabadítani támadással azokat!

Akkor most mi a teendő? A gyúrás!

Nem könnyű válaszolni. A feladat se könnyű, de nagyon egyszerű. A kórokozók elleni védekezés ne legyen kampányfeladat, amit a kórokozók vezényelnek, hanem legyen a rendszeres, gondoskodó méhészkedés része. Persze időről időre más és más az aktuális, időszerű tennivaló. De azok végrehajtása nem kampány, hanem rendszeres tevékenység.

A rendszeres tevékenység egyúttal gyúrás is: ha támadás van, ne legyen akadálya védekezésül a letaglózó ütésnek.

Messzemenően egyet tudok érteni tudós és bölcs szakembereinknek azzal az álláspontjával, amely szerint a gondos méhészeti technológia biztosítja méheinknek azt a gyúrást, amely felkészíti a méheket és méhcsaládokat a kórokozók ellen.

Nincs ingyen konyha!

Persze a védekezésünknek ára van, a harchoz muníció kell: szervezetünknek is, a méheknek is, a méhcsaládoknak is felkészültnek, alkalmasnak kell lenniük a kórokozók leküzdésére. Helyes táplálkozással optimálisan működő immunrendszerrel vehetjük fel a küzdelmet sikeresen a kórokozókkal. És rendszeresen segítségül hívhatunk szövetségeseket is!

De hiszen napjainkban éppen ezt a gyúrást csináljuk: méheinket a beteleléshez felkészítő serkentő etetéssel.

Tudjuk, hogy csak az idén jól betelelt méhcsalád biztosít jövő évben jó eredményt. A júliusban – jó anya mellett - elkezdődött gondos felkészítés fontos következménye a jó korösszetételű és mennyiségű népesség.

Az átteleléshez természetesen szükség van egészséges – nem diétás! – élelemre.

Az egészséges élelem

Itt is hangsúlyozzuk, hogy egészséges természeti környezetben minden növényi anyag rendelkezésére állt a méheknek egészséges fejlődésük, életműködésük, kórokozókkal szembeni küzdelmük sikere érdekében.

„Nincs mindenkinek jó júliusi méhlegelője. Az esztendők sem egyformán kedveznek a méztermésnek, ezért hát serkentenünk, etetnünk kell családjainkat. A tarlókon fehér tisztesfű helyett fekete égési foltokat láthatunk. A korszerű (korszerű? – SM) gazdálkodás kiirtotta a régi, mézes gyomokat is. Tavasztól nekünk dolgoznak méheink, ne legyünk hát szűkmarkúak, ha a cukros-zsákba kell már nyúlnunk. (Zsidei Barnabás: A méhészkedés 12 hónapja, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1990, 126/180. p.)

Márpedig a cukros-zsákban nincsenek benne azoknak a növényeknek azok az áldásai, amelyektől „a korszerű gazdálkodás” megfosztotta a méheket, méhészeket.

Az 1950-es évekből még olyan emlékeim vannak, hogy édesapám 100 km-nél is többet vándorolt a jó tisztesfű legelő kedvéért.

Méhész szakirodalomban azzal még nem találkoztam, hogy felhívták volna a figyelmet arra, hogy a tisztesfű ugyanabból a „jó családból származó növény”, mint a mézfű vagy citromfű, a kakukkfű, a levendula, a szurokfű. Igen, a maga nagyon jó zamatú méze mellett erősen baktérium- és gombaölő hatású illóolajával. Nem ismerem a statisztikákat, de nem lepődnék meg, ha a tisztesfű méhlegelő csökkenésével párhuzamosan nőne az áttelelő családok kórokozó fenyegetettsége.

Az ilyen és hasonló virágok hiánya miatt javasoljuk napjaink serkentő etetéséhez készült cukorszirupba az APIDIÁR® adagolását.

Megbeszéltük már, hogy az APIDIÁR® hatóanyaga a tavasztól őszig nyíló virágokat képviselő, az emésztést és az immunrendszer optimális működését támogató, a kórokozók esélyeit csökkentő illóolaj kompozíció.

És az APIDIÁR® nem antibiotikum?

Szóval a kérdés az, hogy az APIDIÁR® nem bőszíti föl a kórokozókat? Az APIDIÁR® nem váltja ki a kórokozók rezisztenssé válását?

Nem! Nem? Miért? Mert az APIDIÁR® nem támadófegyver! A kórokozók rezisztenciával a támadásra válaszolnak!

Az APIDIÁR® hatóanyaga a növények védekező eszköze!

Az illóolajok a növényvilágban általánosan elterjedtek. Illóolajoknak köszönhető a virágok kellemes illata, a fűszerek aromája és illata.
Vannak úgynevezett illóolajos növénycsaládok, amelyek legtöbb fajában tetemes mennyiségű illóolaj található (ajakosok, liliomfélék, fészkesvirágúak családja). Az illóolajok a növények különféle szerveiben, sajátos kiválasztó szövetekben halmozódhatnak fel.

A citromfélék termésfalában hatalmas járatokban válik ki az illóolaj. A citromfű, a kakukkfű, a levendula, a majoránna, a menta, a szurokfű esetén jellemző mirigyszőrökben. Vagy a méhészek által jól ismert, nektárt kiválasztó mézfejtő mirigyekhez hasonló, jellegzetes alakú, mirigypikkelyekben választódik ki az adott növényfajra jellemző kémiai összetételű, jellegzetes illatanyag.

Az illóolajok a mirigysejtekből, a sejtek közötti üregekből, az olajraktárakból és a mirigyszőrökből párolognak el: kellemes illatukat árasztva.

Ezek az illóolajok nem támadják meg a kórokozókat, de ha a kórokozók – a figyelmeztető illat ellenére – támadásba lendülnének, akkor a növény védekezni kezd, és bizony előjön a letaglózó ütés: az illóolajok parazitariasztó, baktérium- és gombaölő hatása.

Tehát ahogy már hangsúlyoztuk, az APIDIÁR® hatóanyaga a növények védekező eszköze!

A támadó kórokozó erre a védekező hatásra nem változik meg, nem alakít ki rezisztenciát. Ezt az illatot évmilliók óta ismeri, és génjeiben felhalmozott tapasztalata szerint elegendő, hogy amikor érzékeli, visszavonulót fúj, leállítja a támadást. A védelem jól vizsgázott.

Az ökológiai növénytermesztés vagy biogazdálkodás él is a növények illatának védő hatásával, amellyel ideális esetben nemcsak önmagukat tudják megvédeni a kórokozóktól. Erre mutat néhány példát táblázatunk: kórokozók ellen a paprika ültetvényt védi a köztes bazsalikom, a paradicsomot a fokhagyma, a sárgarépát a hagyma, a káposzta egyes kórokozóit pedig a petrezselyem tudja távol tartani.

Ezért APIDIÁR®!

Az APIDIÁR® összetevői márciustól októberig nyíló virágokat képviselnek.

Sajnos, méheink ezeket nem találják már meg napjainkban a nyárvégi, koraöszi méhlegelőkön.

Pedig ezekről a gyógynövényekről írtuk, hogy: az évezredes gyógyítási tapasztalat szerint kettős hatásuk van

-                     egyrészt fűszerhatásukkal javítják a méhek szervezetének működését, az emésztést, segítik a táplálék-komponensek hasznosulását, támogatják az immunrendszer működését;

-                     másrészt mikrobaölő anyagként segítik a szerre érzékeny, fertőzést okozó mikroorganizmusok – baktériumok, gombák, vírusok, mikroparaziták - és egyéb élősködők fertőző hatásának megelőzését és kezelését.

Nem lepődhetünk meg azon, hogy a méheknek is segítenek, hogy meg tudják védeni saját egészségüket.

S ha az egyes növényfajok teljesen eltűnnek környezetünkből, mások mennyisége jelentősen csökken, akkor a gondoskodó méhészek pont ezeket a növényeket képviselő APIDIÁR® készítményekhez nyúlhatnak, hogy pótolják a hiányt!

A beteleléshez az APIDIÁR^® Black oldatot alkalmazzák szívesen a méhészek a nosema-kór kórokozók áttelelési esélyinek csökkentésére, de augusztus 10-ig tartó 15%-os akciónk kiterjed az APIDIÁR^® AQUA Garlic oldat, az APIDIÁR^® PLUSZ oldat és az APIVIT B COMPLEX vitamin oldat készítményre is.

Önnek és méheinek is jó munkát és jó egészséget kíván:

dr. Sümegi Mihály

Kövesse híreinket a FACEBOOK-on is!

FACEBOOK

Térjen be webáruházunkba!

APIDIÁR®